A Quattro szigetüzemű vagy hálózatra vissza nem tápláló rendszerek ideális alapja. Egy inverter és hálózati akkumulátortöltő egybeépítve két váltakozóáramú bemenettel. Automatikusan csatlakozik az első bemenethez, ha azon hálózati áram (vagy áramfejlesztő érhető el, ennek hiányában a második bemenetet használja). A Ve.Bus kommunikációnak köszönhetően háromfázisú és osztott fázisú működés, valamint a párhuzamos működés konfigurálható több azonos készülék használatával.

A PowerAssist funkció lehetővé teszi, hogy az inverterteljesítményt hozzáadja a hálózati vagy generátor teljesítményhez.

Két váltakozóáramú kimenet, amelyből az egyik működése programozható, például csak valamelyik bemenet aktív állapota vagy más feltételek esetén működik.

20ms-on belüli átkapcsolás az aktív bemenetről az inverteres működésre.

Távelérési lehetőség GX eszköz csatlakoztatása esetén.

• 48V névleges feszültség
• 8000VA valódi szinuszos inverter
• 110A maximális töltőáram
• Ve.Bus kommunikáció

Látogasson el szigetuzem.eu webshopunkba

A Victron Energy Quattro 48/8000/110-100/100 230V VE.Bus bejegyzés először Victron Energy hálózatfüggetlen áramellátó rendszerek-én jelent meg.

Elektromos energiát termelni?

Napelem, vagy szélgenerátor.

• Hálózatra tápláló (2023. végéig oda-vissza számlálós villanyórával)
• Szigetüzemű rendszer, ha nincs elektromos hálózat a környéken, vagy 2023. után vagyunk, és nem gazdaságos visszatáplálni, inkább magunk használnánk el a megtermelt energiát, csak egy másik napszakban.

Vizet melegíteni?

• Napkollektor, a hatásfoka kb. 3x akkora, mint a napelemé, és ne feledjük, minden konverzió veszteség, a villanybojler hatásfoka se 100%. Ha bővében vagyunk a benapozott felületnek, akkor számolhatunk árral, azaz mivel olcsóbb 1 l vizet felmelegíteni 15 fokról 50 fokra? 100l fürdővizet kb. 3kWh energiával tudunk felfűteni 15 fokról 45 fokra. Ez egy 1000Wp napelem mező által egy átlagos kora nyári napon előállított energiamennyiség, VAGY 1m2 síkkollektor képessége ugyanezen a napon. A napelem olcsóbb, de több helyet foglal. Decemberben azonban ugyanennyi elektromos energia megtermeléséhez bő 3000Wp napelem mező kell. Igaz, decemberben ne várjunk meleg fürdővizet egy síkkollektortól.
• Napelem + fűtőbetét. Az ár függvénye, lehet, hogy a bekerülési költsége olcsóbb, mint a napkollektoré. És télen is fűt, persze nem annyit, mint nyáron.
• Ha csak nyáron akarjuk használni, elég egy megfelelő felületű KPE-cső líra a napon!

A napelem előnyei:

• hidegben javul a teljesítménye (kár, hogy olyankor kevesebbet süt a nap)
• nem érzékeny a szél/eső hűtő hatására, sőt! (lásd az előző pontot)
• a csatlakozás egyszerű, nem kell pl. tömíteni, elég a szabványos csatlakozókat felszerelni
• a hőtermelő és a napelem között kis keresztmetszet elég (2 kábel védőcsőben) és nem kell hőszigetelni!
• viszonylag könnyű panelok (a napkollektorhoz képest, igaz. ez csak a felszereléskor érdekes)
• nem csak meleg víz termelésre használható
• viszonylag hosszú élettartam

A napelem ellen szól:

• érzékeny a pontszerű árnyékolásra
• tüzet okozhat
• a megvalósítása engedélyhez kötött, illetve meg kell felelni bizonyos szabványoknak
• a fentiek miatt csak szakképzett villanyszerelő kötheti be
• akkumulátor valamint elektromos biztonsági szerelvények kellenek hozzá (vagy visszatápláló inverter, és biztonsági szerelvények), de lehet, hogy még villámvédelem is.

A napkollektor mellett szól:

• vízvezeték- szerelő meg tudja építeni
• nem érzékeny a részleges árnyékolásra
• közvetlenül integrálható a fűtés/HMV rendszerbe (hőcserélő)
• nem okoz veszélyt, ha kifolyik belőle a folyadék
• nem kell hozzá külön tároló, hiszen HMV tartályra a legtöbb esetben amúgy is szükség van (legfeljebb eggyel több hőcserélő kell bele (vagy használható külső hőcserélővel)
• ha ügyesen tervezzük a rendszert, télen padlófűtésre használható, a fürdésre nem elég meleg hőmérsékletű közeget

A napkollektor ellen szól:

• hidegben, szélben, esőben lehet, hogy nem termel még a padlófűtésnek elég meleg vizet sem
• a panelok viszonylag nehezek (igaz, csak egyszer kell felhúzni őket a tetőre)
• a tömítéseknél ereszthet
• a szolár folyadék drága, és néha pótolni/cserélni kell
• a kollektor és a tároló között viszonylag nagy keresztmetszet szükséges (hőszigetelt csövek)

A konklúzió: mindenki döntse el maga, hogy neki mi a fontos, vagy mik a korlátozó tényezők, illetve, hogy mi éppen akkor mennyibe kerül

És a szélgenerátor?
Ha úgy vesszük, az előnyei megegyeznek a napelemével. Sőt, remek, mert éjjel is foroghat, amikor a nap semmiképpen sem süt. Csak forogjon! Sajnos Magyarországon kevés a szélgenerátor telepítésére alkalmas terület (és itt most a kis – 200-1000W teljesítményű, magas póznát nem igénylő szélgenerátorokról beszélek). Jártamban-keltemben amiket látok háztartási méretű szélgenerátorok, legtöbbször állnak – akkor pedig 1Wh energiát sem termelnek.
Tehát mire ügyeljünk, ha szélgenerátor telepítésére adnánk a fejünket?

• ellenőrizzük, milyen engedélyek szükségesek a telepítéséhez az adott településen
• az élettartamuk a különböző kivitelűeknek illetve gyártmányúaknak nem egyforma
• legyen alacsony az indulási sebessége, hogy egyáltalán forogjon

A Energiát mindenkinek! bejegyzés először Victron Energy hálózatfüggetlen áramellátó rendszerek-én jelent meg.

Elektromos energia “forrást” + energia tárolót.

Az energiaforrás (pl. elektromos hálózat) lehet folyamatosan elérhető, de lehet, hogy időszakosan – mint pl. lakóautó, vagy hajó – eltávolodik tőle, vagy soha nem is volt, mint egy valódi szigetüzemű napelemes rendszernél.

A fogyasztók lehetnek:

• egyenáramúak (a névleges feszültségen üzemelők vagy DC-DC átalakító után más feszültségűek) és/vagy
• váltakozóáramúak, ez esetben inverter(ek)re van szükség.

Az energia forrása lehet:

• Hálózati elektromos energia (az akkumulátort hálózati akkumulátortöltővel töltjük)
• Áramfejlesztőből nyert elektromos energia (az akkumulátort hálózati akkumulátortöltővel töltjük)
• Napenergia (az akkumulátort napelemes töltésvezérlővel töltjük)
• A fentiek bármely kombinációja, illetve szélgenerátor, stb.

Az energiatároló természetesen akkumulátor:

• Ólom-sav akkumulátor (GEL, más néven zselés AGM, más néven felitatott vagy gondozásmentes, vagy hagyományos folyadéktöltésű
• Lítium akkumulátor

A Miből áll egy rendszer? bejegyzés először Victron Energy hálózatfüggetlen áramellátó rendszerek-én jelent meg.

A fentiek miatt a szigetüzemű rendszerek méretezését mindig a fogyasztás felmérésével kezdjük. Legegyszerűbb, ha nyitunk egy számolótáblát, és soronként felírjuk a fogyasztóinkat, mellé a teljesítményüket, és hogy 1 nap alatt hány órát akarjuk használni, majd összeszorozzuk és kijön a napi fogyasztása. Az olyan fogyasztók, mint Pl. a hűtőszekrény, aminek ugyan van egy teljesítménye a műszaki adatlapja szerint, azonban nem tudjuk, egy nap valójában mennyi ideig is működik, a legpontosabb információ az energiacímkéje, ami az éves fogyasztását adja meg kWh-ban. Ezt osszuk el 365-tel, hogy megkapjuk a napi fogyasztását.

Ha így összeszámoltuk a napi fogyasztást, már nagyjából tudhatjuk, mennyi napelemre lesz szükségünk. Ez függ a napelemek elhelyezkedésétől (dőlésszögétől, irányától, benapozottságától) erre vonatkozó információt a https://re.jrc.ec.europa.eu/pvg_tools/en/tools.html oldalon találunk, meglepő módon a grid-tied fülön, mivel arra vagyunk kíváncsiak, mennyit várhatunk a napelemektől ÁTLAGOSAN NAPONTA egy adott hónapban. Manapság már nem adja meg napra, csak a hónapra, ezért a hónapnál olvasható Wh értéket el kell osszuk 30-cal (vagy 31-gyel, de ennyire a várható termelés becslése sem pontos). A végeredmény, hogy a legrosszabb hónap december, amikor Magyarországon kb. napi átlagban 0,9kWh-át nyerhetünk 1000Wp optimális dőlésszögű és nem árnyékolt napelem-mezőtől, míg júliusban kb. 4,2 kWh-át naponta. Télen kevesebb a szép napos nap, és rövidebbek a nappalok. Egy borús, ködös téli napon az 1000kWp-től ne várjunk 20-50Wh-nál többet. És ilyen napból egymást követheti akár 5 is. Akkor elkerülhetetlen, hogy alternatív megoldásként elővegyük a jó öreg áramfejlesztőt, hogy feltöltsük az akkumulátort, és várjuk, hogy megint kisüssön a nap.

Száz szónak is egy a vége:

• El kell döntsük, hogy mikor fogjuk használni a napelemes rendszerünket (egész évben, csak nyáron, csak nyáron hétvégente)?
• Ki kell számoljuk, hogy mennyi energiát kell begyűjtsünk, hogy az általunk meghatározott számú napsütés mentes napot átvészeljük. Azaz, ha úgy döntünk, hogy az áthidalási időnk legyen 1 nap, akkor a 2. napsütés-mentes napon zúgolódás nélkül vesszük elő az áramfejlesztőt, hiszen erre kalkuláltunk.
• Ki kell számoljuk, hogy az imént kiszámolt energiamennyiséget a rendelkezésre álló idő alatt mennyi napelemmel tudjuk begyűjteni a fenti időszak napsütéssel legrosszabbul ellátott időszakában.
• Ki kell számolni, hogy a begyűjtött energiát mekkora kapacitású akkumulátorban tudjuk eltárolni, figyelembe véve az akkumulátor sajátosságait is, mert pl. egy adott áramerősségnél nagyobb töltést károsodás nélkül egyetlen akkumulátor sem visel el.

Egy példa: Hétvégi ház, napi 500Wh fogyasztással, amit csak márciustól októberig használnak és csak hétvégente.
A legrosszabb hónapunk október, amikor kb. max. 2500Wh-át várhatunk 1000Wp napelemtől. Tehát 2 napra 1000Wh-át kell 5 nap alatt begyűjtsünk és raktározzunk, hogy ha hétvégén nem is süt a nap, 2 napot ellehessünk a vityillónkban.
Napi 200Wh-át 200 = n * 2500/1000 ; n=200/2,5=80
azaz 80Wp napelemmel tudunk megszerezni. Persze, mivel átlagokról beszélünk, 10-15% biztonsági tartalékot sosem ártalmas hozzáadni. Legyen a napelem 100Wp.

Ahhoz, hogy a napenergiát az akkumulátor töltésére alkalmas feszültségre és áramerősségre konvertáljuk, napelemes töltésvezérlő kell. Legegyszerűbb a Victron Energy on-line kalkulátorával kiválasztani. itt bármilyen napelem adatait megadhatjuk. De nem csak a feszültség és az áramerősség számít, hanem az, is, hogy az akkumulátorokat ne töltsük se túl, se túlságosan kevéssé, mert idővel mindkettő megárt. Ezért érdemes a drága akkumulátorokat minőségi töltésvezérlővel védeni.

Az inverter teljesítménye attól függ, mekkora teljesítményű fogyasztót akarunk használni. Mert ha 21W-tal akarunk világítani 24 órán keresztül, akkor elég a legkisebb (100W) inverter is, de ha 30 percig akarjuk járatni az 1000W-os mélyútszivattyút, akkor 3000VA-es inverterre lesz szükségünk, hogy a szivattyút el is tudja indítani. Mindkét esetben kb. ugyanannyi energiát használunk el: 21 * 24 = 504Wh, 1000W * 0,5h=500Wh.

És mennyi akkumulátor kell? Az előbbi példánál maradva, ha 1000Wh-át akarunk elfogyasztani, akkor ólom-sav akkumulátorból javasolt ennek legalább a dupláját választani, mert ezek az akkumulátorok hamar tönkremennek, ha rendszeresen 50% alá merítjük őket, és idővel öregszenek is. Ha LiFePO4 akkumulátort választunk, akkor elég a biztonsági tényezővel szorozni, mert azok névleges kapacitása megegyezik a bennük hasznosítható módon tárolt energiával.
Pl. 12V-on egy (C20) 220Ah kapacitású ólom-sav akkumulátor alkalmas a 2 x 24h x 21W= 1008Wh táplálására, de ha a szivattyút akarjuk járatni a hétvégén naponta 1/2 órát, akkor ennél nagyobb kapacitású ólom-sav akkumulátorra lesz szükségünk, mert nagyobb áram kivételekor jobban leesik az akkumulátor feszültsége.
A lítium akkumulátorok nem ilyen érzékenyek a kisütőáramra, abból elég egy 12,8V/100Ah-ás ugyanehhez, legyen szó hosszú idejű kis terhelésről vagy rövidebb idejű nagyobbról.

Utolsóként ne felejtsük el ellenőrizni, hogy a napelem által generált áramerősség nem túl sok-e az adott akkumulátor számára. Ha az áramerősség meghaladná az akkumulátor gyártója által javasolt értéket, akkor nagyobb kapacitású akkumulátort kell választani.

A Szigetüzemű napelemes rendszerek méretezése bejegyzés először Victron Energy hálózatfüggetlen áramellátó rendszerek-én jelent meg.